2009. november 30. 17:42
kettő
(Kategória: elmélkedéseim)

Van két cipőm. Két ilyen - két olyan. Az egyik kicsit nagy. A másik kicsit még nagyobb. De azért felpróbáltuk. Van gumicsizmám is, már abban is tudok menni. Én szívesen használnám idebent is, de anya szerint azt kintre húzzuk fel, amikor sár van. Bent is sár lenne, ha behozhattam volna a csizmám. De így nincs, és nem hozhatom be. Anya szerint ez valami csapda (22?), s érdekes, hogy a képen is többmindenből van kettő. De nem tudom, mi is ebben egész pontosan az érdekes.


0 hozzászólás, Hozzászólok



2009. november 29. 17:58
polc, fenyő
(Kategória: otthonról)

Ma kettő dolog történt. Apa felrakta a polcot, és elmentünk mamáékhoz a fenyőért. Én persze a kertészkedős-virágos nadrágomban. Apa a munkaruhában, pedig aztán nagytata csinált mindent: ásott, rázott, ültetett. De igen, aztán apa cipelte a fát. Itthon meg anya öntözött. EZ a nagy készülődés biztosan jelent valamit, csak még nem tudom, hogy mit. 

Aztán még történt valami a héten: megmutattam a nagyoknak, hogy igenis tudom én, hogy mikor mi a helyzet, és csak bizonyos dolgokkal értek egyet. Ezt nagy kilengésű bólogatással tudom kifejezni. Csak azért, hogy nehogy félreértsék. Vicces ám, mert valahogy ilyenkor, amikor bólogatok, a nagyok is heves késztetést éreznek arra, hogy ők is bólogassanak. Pedig amúgy ők már leszoktak erről.

 

0 hozzászólás, Hozzászólok



2009. november 28. 22:47
megint Medgyesen
(Kategória: utazásaim)

Reggel apa dolgozott valamit a pincében (kenegetett), aztán útra keltünk. És mire megébredtem, ott is voltunk. Mama finom ebéddel várt, én előkerestem a babás táskát, a kártyákat és megcsodáltam a kismadaras órát, ami kakukkol. Aztán sétáltunk mamával és tatával, kicsit sárosak is lettünk (lettem), és virágot is szedtünk/vittünk anyának. A meglepetés utána keresztanyu volt, vagyishogy az, hogy láttuk őt és keresztaput is, és integettünk egymásnak. Még puszit is küldtem nekik! Ennyi izgalom persze hogy nem hagyott aludni, így aztán vacsorakor két paradicsomfalatka közben elaludtam. De az indulásra búcsúzni még felébredtem.


0 hozzászólás, Hozzászólok



2009. november 27. 12:28
kulcsok
(Kategória: otthonról)

Ma csomagoltunk. Ilyen-olyan mindenféléket háromfelé: egyik doboz marad, másik doboz továbbadandó, harmadik bőrönd elszállítandó. Holnap megyünk Medgyesre, és oda. Odaszállítandó. Aztán függönyt cseréltünk. Én adogattam a kis csipeszeket anyának, s szóltam, mikor melyik gurult be az ágy alá. Még egy nagy doboz is megürült, és onnan egy ilyen csudabödön került elő. Azért csuda, mert nagyon sokáig eljátszottam vele, és a tartalmát az összes sarokban, az összes kedvenc helyen, mindenhol kiürítettem és utána szorgalmasan visszarakosgattam. Anya örült, mert nyugodtam csipeszkedhetett, hogy az új függöny a helyére kerüljön.


0 hozzászólás, Hozzászólok



2009. november 26. 20:19
tudja anya
(Kategória: játékok)

jók az ilyen napok. Mert ma reggel sétáltunk, intézkedtünk is kicsit, megnéztem, hogyan dolgoznak a nénik a hivatalban, aztán alvás után, ebéd előtt is sétáltunk - még a reggel találtunk egy kis kupakot, szinte hazáig rúgdostuk, s most újra megkerestük. Hazafele persze megint elmaradt valahol, de délután már nem találtuk meg. Délután viszont kerestünk tyúkocskákat, s aztán Ivették is csatlakoztak a kereséshez, de mire a biztos tyúkos helyhez értünk, már mind bebújtak a kuckójukba. Kicsit be lehetett látni, és láttam, hogy ott bóbiskolnak. A sok sétától vagy a tyúkocskák példáján felbátorodva én is elaludtam újra, pedig ilyenkor már nem szoktam. Akkor ébredtem, amikor apa megérkezett, eléggé tájékozatlanul, hogy akkor most milyen napszak van. A pufuléctől jobb lett a kedvem, s úgy összességében vidámabb az este is. De most aztán nem értem, miért kezdődik máris a lefekvési program. Nem tudja anya, hogy féléjszakát fogok majd mocorogni? Mit mocorogni... mászni, ugrálni, forgolódni, játszani. 


0 hozzászólás, Hozzászólok



2009. november 25. 19:59
konyha
(Kategória: otthonról)

Sokat voltunk ma is a konyhában. S hogy érdekesebb legyen, szétszedtük a konyhaszékemet asztalra és székre. Olyan csudaszékre, amivel utazni is lehet. Fel is lehet kucorodni rá. És lehet tologatni. Húzogatni is. Az asztalt is, csak azt nehezebb. De azon lehet rajzolni - még úgy is, ha én is felmászok rá. Délután lebonyolítottuk a postás-ceremóniát, s addig-addig néztük, hogyan mossa Szabi apukája az autót, hogy Szabi is észrevett bennünket az ablakból. Hívott, menjünk hozzájuk, és főleg vigyük a kupakgyűjteményt is. Aztán amikor bementünk, már szánta-bánta, mert elrontottam a kirakósát.  Anya összerakta újra, s azzal jöttünk is. Nehéz lehet annak, aki már olyan nagy, mint Szabi. Este jöttek mamáék - hogy-hogy nem, de ők is örültek a vargabélesnek - s megérkezett apa is.


0 hozzászólás, Hozzászólok



2009. november 24. 19:43
süssünk, süssünk valamit ...
(Kategória: otthonról)

- énekeltük ma, s aztán sütöttünk is. Még az ének előtt kivett anya valamit a hűtőből, azt mondta, hagyni kell, hogy kifagyjon, s addig sétáltunk, és énekeltünk. Aztán kevergettünk-kavargattunk, én is felállhattam a székre, hogy nézzem, mit csinál anya, aztán béleltük a tepsit, csurrantottunk-cseppentettünk, és készen is voltunk. Kicsit furcsálltam, hogy akkor most ez a massza kerül be oda, ahol a szép melegsárga tököcskéket szoktam figyelgetni, s aztán ezt nem is néztem túl sokat. Anya annál többet, várta, mikor pirul már. A vargabéles, mert azt sütöttünk. A mazsola külön jobb, az biztos. De apa örült, és én is apának.


0 hozzászólás, Hozzászólok



2009. november 23. 16:31
ceremóniák
(Kategória: otthonról)

Hétfőn mindig újra kettesben maradunk anyával. És általában mosunk. És most eléggé ceremóniás teregetni, mert anya szereti, ha kint is száradnak kicsit a ruhák, de ehhez fel kell öltözni télibe anyának, nekem, és kell a kendő is, azaz én felkerülök anya hátára. Igaza van anyának, mert biztosan kiszórnám a frissen mosott holmit a földre. Vagy elkunyerálnám a csiptetőket. Aztán ha ez a ceremónia lejárt, akkor megnézzük, jött-e a postás. Van, amikor később jön. Általában. Ceremóniának még ott az evés, aminek ma ceruzázás lett a vége. 


0 hozzászólás, Hozzászólok



2009. november 22. 18:12
szőnyeg
(Kategória: otthonról)

Valami dologság volt ma, mert beutaztunk a városba. És nem tudtam megvizsgálni, mi lehetett az, mert aludtam, és amikor megébredtem, akkor már áruházaztunk. És kicsit később szónyegházaztunk. Mert itt, ahová bementünk, sok-sok szőnyeg volt, leterítve, felakasztva, és én mindent végigpróbáltam. Kicsiket is, nagyokat is, hogy milyen fekvés esik rajtuk, felmásztam a szőnyegbála tetejére, elbújtam a szőnyegfüggönyök közé, úgyhogy anya szaladgált, bácsi keresgélt, apa választott, néni engedménykedett. Itthon aztán apával ketten próbáltuk ki, milyen pihenés esik az új szőnyegen, anya meg boldogan nyugtázta, hogy minden talál, a szín is, a csík is. Esztivel már itt is nyargalászhattunk, előkerestük a vonatot is, és megkínáltam apahámozta gyümölccsel is. Én mindenkit megkínáltam, mert úgy esik nekem jobban, ha mindenkinek viszek, s csak utána eszem meg én a részemet, de ezúttal legtöbbször apa kért csak. Eszti apukája mindig segített, hogy legyen osztogatni való gyümölcs a kezemben. Köszönöm. S gyere még, Eszti!


0 hozzászólás, Hozzászólok



2009. november 21. 18:08
dédi, mama, tata, Mónika és Rudi látogatása
(Kategória: otthonról)

Apa épp a tököt vagdosta, kicsit bosszankodva, hogy miért nem elég felvágni, miután megsült, mert akkor sokkal könyebben menne, amikor ennyi sokan megérkeztek hozzánk. Hoztak sok finomságot, szőlőt például, s aztán játszottunk sokat-sokat. Kipakoltuk anya dobozát, mindenki próbálta a ruhákat, persze én is. Mónika és Rudi hamarabb elmentek, szerencsére nagymamáék itt voltak még, amikor felébredtem. Sündisznóztunk, babáztunk, csiptetőtünk, közben megérkezett itteni mama is, ebédeltünk, mosogattunk, süteményeztünk, búcsúztunk, és sétáltunk utána kicsit anyával. 

0 hozzászólás, Hozzászólok



2009. november 20. 21:13
hajat mostunk
(Kategória: otthonról)

S aztán felpróbálhattam a régi fejfedőt, amibe úgy néz ki, közben belenőttem. Rendhagyó módon fürdés után hancúrozhattam még egyet apával ezen az új bútoron, bár már mindketten nagyon álmosak voltunk. De azt hiszem, inkább ő volt álmos. Miért kell ilyenkor mégis nekem hamarabb ágyba bújnom, és aludnom? Nade anya is akarta nézni azt, amit apa is a tévémasinában, így aztán az új bútoron aludtam el. A sarokkanapén, most már akkor tudjátok, ilyen is van nekünk.

0 hozzászólás, Hozzászólok



2009. november 19. 17:59
rizsezős
(Kategória: ügyeskedéseim)

Hát ez lett az eredmény. Mert nagyon megtetszett nekem a konyhaszekrény legalsó fiókja. És anya valahogy úgy döntött, hogy akkor azt kiüríti nekem. Persze nekem nem a fiók tetszett önmagában, hanem azzal együtt tetszett, ami benne volt, így hát értehtő, hogy minden erőmmel tiltakoztam a kiürítés ellen. És ez lett az eredmény. Azt sajnálom, hogy porszívózni kellett, amit nem szeretek, de annak örülök, hogy hagyta anya, hogy játsszak a rizsszemekkel. Épp annyit, hogy az egész konyha csupa rizs lett. Ezen anya nem lepődött meg, azon viszont igen, hogy amikor elment mosogatni a papucsa nélkül, akkor a papucsát utána vittem. Előbb az egyiket, aztána  másikat.


0 hozzászólás, Hozzászólok



2009. november 18. 19:51
bújocskázós
(Kategória: játékok)

Ma megleptem anyát: rendet csináltam a fürdőszobában. Vettem egy rongyot (ezt anyától kaptam, de közben meglestem, hol tartja), s aztán kihordtam az összes szőnyeget a fürdőszobából. Láttam, csodálkozik anya, miért nem a ronggyal játszom, de aztán megértette, hogy fel szeretném törölni a padlót. Ahhoz meg hely kell, nem? Na jó, lehet kicsit nagyobb volt a rendetlenség, mint mielőtt elkezdtem, de legalább kifényesítettem vagy három csempét. Annyi idő alatt csak ennyire futotta, sajnos. Este apával bújocskázost játszottunk. Ezt most úgy kellett játszani, hogy én a fejemre terítek egy takarót, s aztán leveszem a fejemről. Hol én bújtam el, hol ő, aszerint, hogy becsuktam-e a szemem, vagy nem a takaró alatt. De ezt nem is tudja senki.


0 hozzászólás, Hozzászólok



2009. november 17. 19:09
látogatóban
(Kategória: sétafikálásaim)

Elindultunk ma be a városba, együtt az egész család, én szépen elaludtam, s aztán utána kiderült, hogy hívtak, nem lesz ma babakör. De a nap már amúgyis meg volt tervezve, anya mondta, hogy látogatóba megyünk Kingához és a fiacskájához, előtte meg Tili várt. Tilinél reggeliztünk, uzsonnáztunk, játszodtunk (anya és Tili vagy hatszor pakolta vissza a dobozba a játékokat, nem is értem, miért), Elek bácsi hozott nekem ajándékot: egy piros gyöngyöt. Ha majd lesz kép, meg is mutatom! Tünde mintha várt volna, épp jókor termett az autó mellett, és elkísért Kingáékhoz. Amíg az igazi kisbaba hazaérkezett, én birtokba vettem a játékbabát. Azt mondta Kinga, ez kislányoknak való, és neki fiacskája van. Ha a kislányok játékbabával babáznak, és a fiúk nem, akkor miért volt Kinga fiacskája az apukájával? Vagy az igazi babákkal az apukák babázhatnak? Azt hiszem, ezt még nem értem igazán. Hazafele jót szundítottam, s amikor megébredtem, anya is, meg Tili is ott vigyázott rám az autóban. Mert Vásárhelyen, bár nagy város a mi falunkhoz képest, nincsenek alvásidőnyi távolságok. Utána Gergő érkezett meg, és volt sok játék és ünneplés, mert ma volt a ... hogy is mondta?... ja igen... a nevemnapja. 

Még történt ma valami, miután elautóztunk apához, és elindultunk mind ... nem haza, hanem nézelődőbe. És ott annyi, de annyi bútor volt. A kedvenceim az árcédulák voltak, nameg egy kisasztal, amire szórólapokat tettek a nénik. Itt rendet csináltam, egyik stócból a másikba pakoltam a papírokat. Közben anya választott, apa tárgyalt, néni jegyzetelt. 

0 hozzászólás, Hozzászólok



2009. november 16. 13:07
kezdődhet a pakolás
(Kategória: otthonról)

Ma jöttek hozzánk bácsik. Kettő bácsi. Aztán az egyik elment. Aztán visszajött. És dolgoztak a szobában. Én az elején csak apával kukucskáltam be, de aztán már gondoltam, csak kell képviselnem a családot, ha már sem apa, sem anya nem foglalkozik azzal, hogy azok az idegenek ott szerelnek. Annyit szereltek, hogy már nem is voltak idegenek! Valami farudacskákat meg is kaparintottam, de aztán visszatettem, hogy kerüljenek a helyükre. Ahogy a bácsik végeztek, aztán apa is elment, de előtte még megcsodáltuk az új szekrényalkalmatosságot. Vajon amikor ajtói lesznek, akkor is ilyen jól mászkálhatok benne?


0 hozzászólás, Hozzászólok



2009. november 15. 15:04
dédi látogatása
(Kategória: otthonról)




0 hozzászólás, Hozzászólok



2009. november 14. 18:03
szombati utazás
(Kategória: utazásaim)

Megnéztük Csilláék készülő házát. Nomeg találkoztunk Márti nénivel és Zoli bácsival, akik éppen Csilláékat látogatták meg. Róbertnek nagyon örültem, el is mentem vele a szobájába, ő meg hagyta, hogy játsszak a színesen villogó labdagolyóival. Róbert nagyon ügyesen forgatja őket, pedig az egész csak egy madzag, három golyóval. Nagyon sokmindent találtam, amikor elkezdtem felfedezni a helyet: virágcserepet, palackot, papírdobozt, mágnest és - de jóformán nem is tudom, mi az, mert nem foghattam kézbe - fejszét is. Zsolt az ennivalót készítette, de nem nagyon haladt vele, mert közben engem ijesztgetett - nem is igaz ez így, csak jött-ment, és én mindig megijedtem tőle.


0 hozzászólás, Hozzászólok



2009. november 13. 19:10
tánc
(Kategória: játékok)

0 hozzászólás, Hozzászólok



2009. november 12. 18:02
laska, kesztyű, porcukor
(Kategória: finomságok)

Ma töltögettem a kis makarónikat egyik edénykéből a másikba. Gyorsan megy, ripsz-ropsz, máris a földön van az egész. Aztán vagy felszedegetem, vagy nem, inkább megkóstolom, de azt anya nem szereti. Merthogy szerinte az így nem jó, csak megfőzve. A porcukor ehető lett volna, de azt valahogy nem akaródzott megkósolni. Inkább a hangyáknak jutattam, anya meg gondolkodott, hogyan takarítsa fel. De én is segítettem feltörölni, így hamar rendet raktunk. A hangyák meg éhesen maradtak. Helyettük a cicát próbáltam megetetni, a blúzom-cicát, aztán anya azzal vigasztalt, ha én jól eszem, a cicának is jut bőven. 


0 hozzászólás, Hozzászólok



2009. november 11. 16:12
sütőtök
(Kategória: sétafikálásaim)

Anyával elmentünk ma a boltba. A zöldséges boltba. És azt mondta ott a néni, hogy nincsen sütőtök, nem is volt soha, mert soha nem kérte senki. Így aztán, észbe sem kaptam jóformán, máris autóban ültünk, és Kibéden kötöttünk ki. Kicsit hosszú volt az út, és nem tudtam elaludni, pedig akartam volna, és amikor megálltunk, akkor szopizás közben le is koppant a szemem, de anya elcsábított sütőtököt nézni, és így aztán az alvásból nem lett semmi. Visszafele sem. Itthon anya külön takarításprogramot is tartott, úgy szerteszét volt minden az autóban, de én egy óvatlan pillanatban még egy kis szivacsdarabot visszaloptam. Aztán sétáltunk, és anya fényképezett. 

0 hozzászólás, Hozzászólok



2009. november 10. 20:55
hosszú naposan
(Kategória: sétafikálásaim)

Autózással indult. Aztán rövid alvásból alig-ébredéssel folytatódott. Aztán babakör. Utána kifli, és felautóztunk Avarkáékhoz. Avarka nagyon nyugodt baba, párszor át akartam volna mászni rajta, de anya és Avarka anyukája sem rajongott az ötletért, és nem is lett belőle semmi. De annyi érdekes dolgot találtam náluk: palackokat, mágneseket, sok-sok játékot, tyúkocskás könyvet! Könyvet aztán Tili is mutatott, de az érdekesebb a mágneses lánc volt, meg a piros szemes nyaklánc. Közben az is kiderült, hogy a bácsikat nem szeretem, Avarka apukájától és Elek bácsitól is megijedtem. Igaz, amikor Zsolt megdicsérte a csattomat, akkor kicsit megbarátkoztam vele. Ahogy beültönk az autóba, rögtön elaludtam, és még itthon is aludtam kicsit, talán azért is olyan jól, mert anya is aludt velem. S aztán jöttek mamáék, vizesen, s aztán megérkezett apa is. Ugye hosszú volt a napunk?!

0 hozzászólás, Hozzászólok



2009. november 9. 17:45
első rajzom
(Kategória: ügyeskedéseim)

Anya már próbálta egyszer-kétszer mutatni, hogyan kell a ceruzát használni, és rajzolt is nekem ezt-azt, meg adott is egy füzetet, amibe próbálkozhatok. De valahogyan nem jött össze, olyan furcsa, hogy csak az egyik végük ír ezeknek az íróalkalmatosságoknak. És az sem mindegy, hogyan fogja az ember. Nade végre rájöttem, hogyan kell összeérjen ceruza és lap, és hogy melyik kezem az ügyesebb. Igaz, nem a füzetbe sikerült a nagy mű, hanem erre a szép fehér borítójú könyvre, de anya nem haragudott érte. Azt mondja, a ceruzanyomot ki lehet radírozni. Nem tudom, mi a radír, még nem találkoztam vele, de nagyon kíváncsi vagyok, elradírozza-e az első rajzomat anya innen. 


0 hozzászólás, Hozzászólok



2009. november 8. 14:35
tyúkocskák
(Kategória: ügyeskedéseim)

A tyúkocskák a kedvenceim. De van itt kutya is, cica is, motor is, amibe a bácsi tölti az üzemanyagot (vagy az olajat - anya kicsit határozatlan volt -; nekem az üzemanyag jobban tetszene, az olyan szép hosszú szó, mindig figyelem, ahogyan anya kimondja). De legelőbb a lufikat néztem ki magamnak. Meg az órát, de az nem ezen az oldalon van, hanem kicsit odébb. S nehogy kifelejtsem a lovacskákat, mert azt már utánozni is tudom, ahogy mennek. Na, kb. ennyi. Jól van na, a cipőket is meg tudom mutatni.


0 hozzászólás, Hozzászólok



2009. november 7. 21:46
Medgyes
(Kategória: sétafikálásaim)

Utaztunk ma is, éppen Medgyesre. Egyes-egyedül ültem hátul, jól be is laktam a helyet, és már-már én is elhittem, hogy nem fogok elaludni, de aztán csak elnyomott az álom. Amikor megérkeztünk, derült ki, hogy nem is apa vezetett aztán, hanem anya. Vajon ez összefügg azzal, hogy elaludtam?

Nem tudom, erről aztán sokat nem beszéltünk, mert inkább körtét rágcsáltunk, aztán ebédeltünk, aztán pakoltam a nekem előkészített játékokat, a babás táskát, és néhány nem előkészített könyvet is megtaláltam.

Mama megmutatta a kakukkos órát, és mert mindig későn értünk oda az órához, amikor már kikakukkolta magát az a madárka, nagymama elénekeltetett vele 12 órát. Azt hiszem, most egy fél napot siet az az óra. De lehet, bevárja a madárka.Apa nagytatával elosont egyszercsak, mi meg sétálni mentünk. Medgyesen szépek a pocsolyák, és mama azt meséli, anya is szívesen ment itt ezen a falkorláton a járda fölött.


0 hozzászólás, Hozzászólok



2009. november 6. 19:00
végre!
(Kategória: sétafikálásaim)

Végre itthon van apa! Nem tudom, hol rejtőzött, néha felbukkant este, néha éjszaka találkoztunk, néha hajnalban, de esténként hiába vártam. Nade ma reggel odabújhattam melléje, és aztán még a városba is elkísértük. Mi játszótereztünk (Szilárdék megkínáltak az uzsonnájukból, aztán Máriával barátkoztunk, inkább ő velem, kétszer is a földön kötöttünk ki), könyvvásároztunk (sok kedves emberrel találkoztunk, anyukákkal is, csak a babák nem voltak velük), vásároltunk (minden cipőt megmozgattam abban a boltban, még megyünk oda!), aludtunk a téren, találkoztunk Avarkával (végre egy baba! és milyen édes!), vártuk apát. Imádom apát!


0 hozzászólás, Hozzászólok



2009. november 5. 18:53
postás
(Kategória: sétafikálásaim)

Ma dolgunk volt anyával. Előbb kivittük a szemetest. Aztán behoztuk. Aztán vártuk a postást. Aki nem sokat teketóriázott, elsuhant a kapu előtt, biciklivel, előbb-közben bedobta az újságot. Anya aztán addig-addig olvasgatott lopva, míg én összeszedegettem a tömlődarabokat, csak az utolsó miatt végül hason landoltam, és beütöttem az orrocskámat kicsit. Később tejért mentünk még, és ettünk mamánál finom almát is. Hazafele bekukkintottunk a virágárushoz, akinek Laura az unokája, és kicsivel nagyobb, mint én. Laurát még nem ismerem, de ha meggyógyul, akkor hátha megismerem. Gyógyulj meg, Laura!


0 hozzászólás, Hozzászólok



2009. november 4. 15:27
kiskertész
(Kategória: ügyeskedéseim)

A fürdőszobánkban is van egy növény, aminek lehet kicsit bányászni a földjében. Kicsit, amíg anya észre nem veszi. Egy kézmosásnyit lehet. Talán a kertészkedős akcióim miatt vette elő anya ezt a nadrágot, azt mondja, kertésznadrág. S csupa virágos. És jó nagyokat lehet esni benne, ezzel is közelebb kerülök a növényekhez. Amikor kint vagyunk. Mert bent lehúzzuk. Hamar, míg meg nem melegszem benne. De ha igen, az is kertészdolog.


0 hozzászólás, Hozzászólok



2009. november 3. 17:42
intézkedős nap
(Kategória: ügyeskedéseim)

Utaztunk. Ketten anyával. És úgy megdicsért anya, mert olyan ügyes voltam, elaludtam az autóban, amikor mentünk be a városba, és nem ébredtem fel, amikor anya betett az autóba, amikor jöttünk hazafele. Mert visszafele elaludtam már intézkedés közben anya hátán. Jó volt ezúttal is a babajátszás, és az is, hogy közben anya megtudta, nem kell holnap is utaznunk be a városba. Mert ráadásul épp doktornénikhez mentünk volna, jajj. Délután aztán mamát, tatát és Irén nénit látogattuk meg, hogy küldjünk keresztanyunak valamit. Kicsit megcibáltam egy növényt, ahogy tegnap Szabitól láttam, leszedtem egy virágocskát, de ennek valahogy nem örült senki, hanem jó gyorsan elmenekítették előlem az egész cserepet.


0 hozzászólás, Hozzászólok



2009. november 2. 18:31
hol van kicsi Zonga?
(Kategória: játékok)

Anyának bizony sokszor segítség kell, hogy észrevegye, hol is vagyok. Kettő helyre is el lehet bújni a szobában, két ilyen függöny van, de úgy látszik, anya mindig elfelejti. Ma aztán, mikor elbújtam, elbújt ő is, vagy legalábbis olyan sokáig keresett a másik bújóhelyen, hogy végül nekem kellett megkeresnem őt. Annyit nevettünk! Olyat is szoktunk, hogy együtt bújunk el, és várunk kicsit, hogy magunkra találjunk.


0 hozzászólás, Hozzászólok



2009. november 1. 14:27
apaséta
(Kategória: sétafikálásaim)

Ma is apával indultunk el sétálni. A forgatókönyv szerint anyáé az öltöztetés, aztán mikor a csizmát húzzuk, akkor húzza apa is a cipőjét, aztán odaadjuk neki a kabátját, és végül én kerülök apa ölébe. Ami nagyon jó, nagyon szeretem ott. Ma nem a megszokott irányba indultunk, hanem másfelé, de hogy hová, azt nem tudom, mert nem jutottunk sehová sem, igaz, én is mindenféle irányba szaladtam, aszerint, hogy mikor mit láttam, vagy éppen mi jutott eszembe. Így aztán egyszercsak otthon is voltunk, ahol nagytata is várt, és a finom ebéd is.


0 hozzászólás, Hozzászólok