2010. március 31. 16:51
törölgetős
(Kategória: otthonról)

Na, ma nem ablakot mostunk. Pedig az volt kinézőben. Anya mosott, kiterített, beterített, azaz amikor sütött a nap, akkor kivittük a vizes cuccokat, amikor elkezdett esni, akkor anya kiszaladt behozni őket. És én szépen megvártam, ahogy anya meghagyogatta. Aztán vasaltunk, és én zizit ettem, és miután kiürült, jól megtörölgettem a tányért. Annyit töröltem, hogy még anyának is volt ideje észbekapni, és elővenni a fényképezőgepet. 


0 hozzászólás, Hozzászólok



2010. március 30. 19:20
játszós
(Kategória: játékok)

Ma autóztunk anyával. Be a városba. Nem volt olyan jó az út, de hősiesen viseltem, anya végig mesélt, mondta, hogy éppen hol járunk, mennyi van még, mit lehet látni, és hogy ő épp mire gondol. Így valahogy eltelt. De igazán megérte, mert a városban hamar odakerültünk, ahol találkozhattam az ismerős pajtásokkal, és mondókáztunk, mászkáltunk, játszodtunk. Andival barátkoztam, aki hamar rájött, milyen huncut vagyok, ha akarok. Utána kifliztünk, vásároltunk, és aludtam hazáig. 

Nade a mászókázásnak itthon lett meg igazán a haszna, mert anyával ablakot mostunk. Lépcsőzhettem, és még az ablakba is sikerült kimásznom anya után. Ó-ó.

0 hozzászólás, Hozzászólok



2010. március 29. 16:14
készülődés
(Kategória: otthonról)

Anya ma rendezgetett. Már egész reggel korán nekifogott, én szerencsére felét átaludtam a pakolásnak. A másik fele kétszer olyan hosszú lett, anya szerint azért, mert én mindent felpróbáltam. Válogattunk, ahhoz meg kell próbálni, nem? Aztán felcímkéztük a dobozokat, és mindent felszállítottunk a padlásra. Tetszik nekem ez a padlás dolog, lépcsőn kell felmenni. Én anya hátán lépcsőzöm, de azért ezen a lépcsőn én is mászkálhattam egy keveset. Ugye azért viszket az orrom, mert már gyógyul?


0 hozzászólás, Hozzászólok



2010. március 28. 17:18
esős vasárnap
(Kategória: otthonról)

Az éjjel repülőlépésben igyekeztem anyához, megfelelő hangkísérettel, mire anya belépett a szobába, én már vígan üldögéltem a szoba közepén. Reggel derült ki, hogy a repülőzésnek nyoma is maradt az orrocskámon. Ó-ó. Ó-ó. Óbégattunk anyával és apával, kórusban.

Aztán meg az idő sem lett olyan derűs-napfényes, mint a tegnapi. Esős időben mit lehessen tenni... hát ki lehet menni az esőbe tapicskolni. Kétszer mentünk ki anyával, s mind a kétszer mezítlábason, trikóban érkeztem vissza apa mellé a szobába, gyorsan melegedni a pokróc alá. Mert hiába gumicsizma, esőkabát, a víz az víz, és én kétségtelenül vizes lettem. 

0 hozzászólás, Hozzászólok



2010. március 27. 18:20
látogatók
(Kategória: ügyeskedéseim)

Elmentünk ma anyával megnézni, hol szaval nagymama. Nagyjából ennyit láttunk, nomeg azt, hogy milyen sokan voltak, néhány nagyon kedves néni-bácsi derült is rajta, hogy én lennék-e a legkisebb szavaló, de aztán indultunk is haza. Mert látogatóink érkeztek, messziről, Bence és a szülei. Bence falatozott kicsit, közben én is vigasztaltam, amikor elkeseredett. Gondolom azért keseredett el, hogy fogy el a finomság az üvegből. Megmutattam, hogyan mászok fel a székre, s ebből gondolom kiderült, miért állnak nálunk tótágast a székek lábai. Asszisztálam a tisztábatételnél, de aztán hamar visszaszereztem a pelenkázót csúzdázási célokra. Azt mondta apa, mi is meglátogatjuk majd Bencééket. Én szeretem, ha jönnek hozzánk!

Jött is aztán nagymama, és nagytata is itt volt már, mert apával dolgoztak a kertben, és mi is kimentünk leskelődni, és meglestük ezeket a kis ibolyákat. Szedtem is belőle anyának, csak az ibolyák kicsit megváltoztak a markomban. Talán nem kaptak levegőt, s azért.

0 hozzászólás, Hozzászólok



2010. március 26. 19:09
takarítás
(Kategória: utazásaim)

Gondoltam, ha otthon olyan rendet csaptunk, mielőtt eljöttünk volna Medgyesre, akkor itt is hagyjunk rendet. Én legalábbis a magam részét elvégeztem. Kiráztam a szőnyegeket, letörölgettem az asztalka tárgyait (az angyalkát, aki nekem úgy tetszik, és aki vigyáz mamára, és anya azt mondta, éppen ezért nem vihetjük magunkkal), az asztalkát is, utána a cipőm talpát, aztán a térdemet, aztán a másik térdemet, s aztán a derekamat. Ami fáj... vagy nem is tudom. Déditől megtanultam karba tett kézzel üldögélni. És jött apa!!! És autóztunk haza, anya mesélte, mi történik, de így is eléggé hosszadalmas volt, és mehettünk volna még kicsit apával, de aztán inkább hazahozott bennünket apa, és mi alaposan számbavettünk mindent a házban. Jó újra itthon lenni, azt hiszem. 


0 hozzászólás, Hozzászólok



2010. március 25. 16:02
zizi
(Kategória: ügyeskedéseim)

Délelőtt anyával és tatával kimentünk piacolni. Lett is eredménye: egy olyanszerű sportbabakocsi, amilyen a babáimnak van, csak ez nekem való. Anya sikálta aztán, és állítólag holnap kipróbálhatjuk. Hááát, azért annyira nem várom. De anya szerint így hosszabbakat tudunk majd sétálni. A délutáni sziesztát tata hasán töltöttem, s közben zizit szemelgettem, adtam tatának is, meg mindenkinek, aki arra járt. Na, ízlik?!

Ma igazi nem-napot tartottam amúgy, egyre érdekesebb mindenre azt mondani, hogy nem, a többieknek nem annyira érdekes, de én valahogy ellenállhatatlan késztetést érzek, hogy ezt mondjam, s amikor igazából azt akarnám, hogy igen, de nem olyan erősen, hogy azt mondjam, hogy ühm, akkor szelídebben mondom, hogy nám, anya már egész jól érti. Nagymamával mosogattunk ma, én persze gyorsan megkaparintottam a szivacsot, ami mamának is kellett volna, kérte is tőlem, de én azt mondtam, hogy: nem. Erre mama kissé viccesen-dühösen, hogy akkor fújjam fel a szivacsot. Na jó, gondoltam, tessék, elkezdem fújni, mint amikor forró az étel. A szivacs nem változott, de mama akkorát nevetett, hogy anya is beszaladt a konyhába!

0 hozzászólás, Hozzászólok



2010. március 24. 12:09
azt hiszem,
(Kategória: játszótér)

ma elkezdett hiányozni apa. Vagy nem tudom, miért voltam olyan nyugtalan. Anya azt hitte, aludni szeretnék, depersze feszt nem aludtam el.Ezért aztán öltözködtünk, és a gyönyörű napsütésben lementünk a játszótérre. Ami néhány hinta, ugyanannyi csúzda és egy nagy homokozó.Amíg meg nem találtuk a homokozót, eléggé unalmas volt ez a játszótér, mert én a hintákat egyáltalán nem, a csúzdákat meg csak alig szeretem. Ezek legalábbis olyan nagy és magas csúzdák voltak, hogy anya csak a közepéig emelt fel, és így korántsem volt olyan izgalmas a játszás, mint az otthoni játszótér pont nekem való csúzdáján. A homokozó meg ... olyan, mint máshol is, mindenféléket lehet találni benne. Sikerült is a sepregetés-fázisnál megtalálni (és megvizsgálni) azt, ami miatt anya megfogott, és rögtön hazaparancsolt, és vagy 5 percig mostuk a kezem. Még a körmeimet is levágtuk tövig.


0 hozzászólás, Hozzászólok



2010. március 23. 18:55
végre víz
(Kategória: játékok)

Délelőtt besétáltunk anyával a városba, bár szóltunk nagytatának, hogy jöjjön értünk. De mi nem vártuk ám meg, elindultunk gyalog. Gondoltuk szembemegyünk vele. No, rosszul gondoltuk, tata tűvé tette értünk a negyedet, aztán a főtér sarkán utol is ért. Ott, ahol mama és tata dolgozik, ott nagyon érdekes, mama hagyta, hogy segítsek neki, így aztán lesepregethettem az asztalát, összegyűjthettem a viaszokat, és játszhattam egy olyan kis tálcával, amelyiken apró bemélyedések vannak. Alvásra és ebédre hazajöttünk, de délután újra ott kötöttünk ki. És mamával jöttünk haza, és végre mosogathattam sokat-sokat. Aztán varrtunk mamával, és közben fociztunk is.



0 hozzászólás, Hozzászólok



2010. március 22. 17:50
csillog a ház
(Kategória: utazásaim)

odahaza, mi meg eljöttünk Medgyesre. Otthon, míg vártuk tatát, szép rendet csaptunk, itt Medgyesen meg egyelőre csak a rendetlenséget csapjuk, úgy néz ki. Mert ezeket az írószereket mind meg kellett vizsgálni, és utána dédi szekrényéből is ki kellett szedegetni az összes ruhát, és amikor jött a szomszédnéni, gyorsan le kellett lépni. Aztán csengetett még egy néni, és nemsokára megjöttek mamáék is, van itt mozgás, hipp-hurrá!



0 hozzászólás, Hozzászólok



2010. március 21. 18:45
vasárnap
(Kategória: otthonról)

Mi is történt ma? Szinte semmi, és mégis: olvastunk apával, én egy darabig az ő könyvét, aztán elcsórtam a reklámlapot, mert az érdekesebbnek tűnt, de utána rögtön már megint apa könyve felé pislogtam, hogy lássam, mit olvas fel apa olyan nagy hangon, és miért nem értek semmit belőle. De csak szelíd babák voltak a képeken, úgyhogy a talányt nem sikerült megfejteni. Aztán főztünk anyával, aztán golyóztunk apával, aztán sétáltunk anyával, aztán fociztunk a szomszédban apával és a fiúkkal (vagy ez lehet még a tegnap volt). Hát kb. így.


0 hozzászólás, Hozzászólok



2010. március 20. 17:34
vásár
(Kategória: játékok)

Ma vásárban voltunk. Leginkább anya vásárolt, és leginkább nem is nekem, pedig babavárásnak hirdettékezt az egészet. Apa beszélgetett, és meg szaladgálhattam, gyűjtöttem szórólapokat - csak azt nem értettem, ha összegyűjtöm, hogy szóródnak mégis szét újra. Dehát biztosan azért szórólapok, hogy szóródjanak. És olyan szép idő volt, hogy nem akaródzott apának sem, anyának sem bemenni a házba, amikor hazaérkeztünk, apa csípőre tett kézzel vizsgálgatta a talajt, én is utánoztam kicsit, de aztán letelepedtem ide ni.

0 hozzászólás, Hozzászólok



2010. március 19. 19:27
öltözős nap
(Kategória: sétafikálásaim)

Na, ma aztán az összes elérhető babaruhát felpróbáltam mamánál. A kistréninget, amit mama félretett, hátha még jó lesz nekem a tavasszal, Fruzsi kis trikóit (kettőt, mert muszáj volt lecserélni az enyémet) és a keresztanyu küldte ruhácskát is. Érthető módon alig ettem, viszont amikor a szomszédban megkínáltak csörögével, és Viola olyan jóízűen ette, akkor abból bizony én is kértem. Mama aggódott, hogy most akkor még nagyobb lesz a baj, de végül nem lett baj, otthon már hasmenés sem volt, semmi.


0 hozzászólás, Hozzászólok



2010. március 18. 17:36
kirakós
(Kategória: képriport)

Esztertől kaptam valamikor régen ezt a kirakóst, és eddig csak a figurák fogantyúi tetszettek, most már viszont a helyére vissza is tudom tenni: a bicikliző majmot, a labdázó fókát, a zenélő bohócot és az állatidomárt. A többit egyelőre anya teszi vissza a helyére.


0 hozzászólás, Hozzászólok



2010. március 18. 14:30
dolog is, nem is
(Kategória: otthonról)

Ma nem volt sok dolgunk, mert anya rendezgetett tegnap. De azért töröltünk port, és megtakarítottuk a tükröt. Igen, ezt, mutatom, valahogyan így törölte anya. Csak nem a kezével. De én már annyi nedves rongyot kunyeráltam, hogy most a kezemmel kell megmutatnom. Nedvesnek ez is nedves, mert szoktam rágcsálni. Tudom, ez nem dolog. És az sem, hogy újra koszos a tükör. 

0 hozzászólás, Hozzászólok



2010. március 17. 19:06
mama, tata meg a sok baba
(Kategória: ügyeskedéseim)

Nem is babák, csak anya szólítja úgy őket. Pedig az egyik mackó, a másik mackó és a harmadik tata szerint mackó, mama szerint cica. Szóval demokratikusan ezek mind mackók. Slussz. És be lettek takarva. Aztán meg ki. És ide lettek ültetve. Sorba. Mama is, anya is. Anya, amikor már értem jött. Előtte csak mamával és tatával és a mackókkal voltunk, tatával labdáztunk is. Mama segített hazabandukolni, itthon meg apa várt már. 


0 hozzászólás, Hozzászólok



2010. március 16. 19:17
sétafikálós nap
(Kategória: sétafikálásaim)

Nem utaztunk ma, mert anya meghűlt. Nagyon. De azért elmentünk a piacra, és délután a boltba is, hogy vegyünk a zöldhagyma mellé sajtot. Végülis mindegy volt, mert a hagymából is keveset, a sajtból meg semmit sem ettem. Merthogy túl fehér volt, talán azért. A másik sajtból viszont jó sokat megettem, anya nem győzte szeletelni nekem. Sétafikáltam még anya papucsában, és eljátszottam Zsazsával, hogy utazunk. Beültünk ebbe a székbe, és úgy. De a kapocs is nagyon érdekes a széken, hátha egyszer rájövök, hogyan működik.


0 hozzászólás, Hozzászólok



2010. március 15. 16:37
akkor most megmutatom...
(Kategória: ügyeskedéseim)

hogyan veszem fel a felsőmet. Figyeltek?

 

Egy,  

 

 

 

 

 

kettő-három és ...   

 

 

 

 

 

KÉSZ! 

 

 

 

0 hozzászólás, Hozzászólok



2010. március 14. 17:26
reggel korán, lilában
(Kategória: otthonról)

Én már elnéztem a könyvecskéket, kiraktam a kirakóst, megnéztem, hogyan mondanak mesét a televízióban, el is álmosodtam, de aztán alvás helyett mégis inkább ettem egyet, mire apa felkelt. Aztán mindenki evett, és utána csomagoltunk, és hazaindultunk. Nem is emlékszem, mikor értünk ki a városból, mert ahogy apa benyomta a dalolós gombot, már aludtam is.Apa még itthon is autózott, azaz próbálta menetképessé tenni a mi autónkat, amit anya szokott vezetni, és aztán sikerrel is járt. Mi meg anyával idebent tevékenykedtünk, a rendet kerestük. Aztán annyit rakosgattunk, hogy a rend is előkerült. Csak még nekem kellett törölgetnem egy kicsit, hogy minden tökéletes legyen.


0 hozzászólás, Hozzászólok



2010. március 13. 19:58
szorgoskodós
(Kategória: ügyeskedéseim)

Hát persze, mert az történt, hogy miután megérkeztünk Medgyesre, és ettünk finom ebédet, anya, apa meg nagytata leléptek, és itthagytak bennünket a sok mosogatnivalóval. Mindenképpen kellett segítenem mamának, aki rögtön adta is rám a köténykémet, amiben nem lettem nyakig vizes. Estére, mire anyáék hazaértek, már megint ezek a ruhák voltak rajtam, csak a szárítón a cserenadrág, cseretrikó, csereblúz, cserezokni árulkodhatott arról, hogy többször is vizeztünk a nap során. Szerencsére mosogatnivaló mindig akad! 


0 hozzászólás, Hozzászólok



2010. március 12. 19:09
nehéz nap
(Kategória: doktorságok)

Ma nagytata ripsz-ropsz, hazarepített. Miután a reggeli korai ébredés után még egyet szundítottunk anyával. De azért sikerült az autóban is elszenderedni, s éppen jókor ébredtem, amikor már itthon álltunk a kapuban, csakhogy nem tudtam, hogy nem befele megyünk, hanem újabb séta van kinézőben. A doktorbácsihoz mentünk, ahol előbb anyára vártunk, aztán anya engem is bevitt, és minden tiltakozásom ellenére megmért egy amúgy kedves néni. Több nem is történt, de valahogy ez nem tetszett nekem. Idehaza jó hideg fogadott, anya próbált rájönni, mi a baj, aztán a gyors ebéd és az én kendőben való szundikálásom után valahogy rá is jött, és mire megébredtem, már sokkal melgebb volt a lakásban. És akkor végre megjött apa is! Hol jártál? Hol voltál? Honnan hoztad a fehér mackót? - nem tudtam elég gyorsan kérdezni. Apa nem is nagyon csomagolt, mert holnap megyünk vissza Medgyesre, s úgyhogy alszunk egyet addig idehaza.


0 hozzászólás, Hozzászólok



2010. március 11. 18:00
délelőtt, délután
(Kategória: játékok)

Rájöttem, jó korán kell ébrednem, hogy még mindenkit itthon találjak. Mert délelőtt aztán nagymama és nagytata elmennek a dolgozóba, és hármasban maradunk dédivel. És anyával. És én. Nade ma újra elmentünk mama-tata-nézőbe, s onnan babakocsi-cipőcske-nézőbe. Babakocsit nem találtunk, de a cipőcskéről rögtön tudtam, hogy az pont nekem való, és azzal is jöttem ki az üzletből. Mama hagyta, hogy takarítsak kicsit a műhelyben, az ajtót törölgettem a széken állva, nagyon tetszett. Délután meg tatával labdáztunk, a székre kellett feldobni a labdát, s az volt a gól. Olyan jól játszodtunk, hogy még anya is bekukucskált!


0 hozzászólás, Hozzászólok



2010. március 10. 09:19
ernyős portré
(Kategória: ügyeskedéseim)

Apa, ezt neked küldöm. Anya olyan kitartóan kért, hogy nézzek bele a gépébe, hogy végül csak odafordítottam a fejem, és meglett ez a kép, mintha csak azért, hogy lásd te is az új frizurát. Remélem, tetszik, mert én nagyon jól érzem magam benne. És gyógyulj meg, és gyere haza, vagy gyere haza, és gyógyulj meg, mert várunk!


1 hozzászólás, Hozzászólok



2010. március 9. 20:12
tennivalók
(Kategória: ügyeskedéseim)

Ma először is mamának segítettem kevergetni. Úgy kezdődött, hogy békésen aludtam, aztán amikor megébredtem, ettünk, és anya igyekezetéből már sejteni lehetett, hogy van valami terve. Hát a terve az volt, hogy elment nagytatával a fogorvoshoz. Mondta, hogy ne irigyeljem, s hogy majd a mamáék dolgozójában találkozunk. Igen ám, csak mamával séta közben még bementünk valahová, ahol többen dolgoztak, s kicsit meglepődtem ezen. És aztán amikor a dolgozóba értünk, ott is kettesben voltunk egy darabig, de aztán jöttek nénik-bácsik (egy néni, egy bácsi), és mama mondta, hogy várják meg nagytatát. Szóval elég sokan várakoztunk már, ki tatára, ki anyára (én). De aztán jöttek, s míg anya borogatta az arcát, én kevergettem mamával. Aztán amikor a nénik-bácsik elmentek, akkor tata hajtogatott nekem nyuszit. Érdekes, ezen anya lepődött meg a legjobban, hogy tata ilyeneket tud!

Aztán este történt még valami, már vacsora után, és a fürdés előtt: nagymama viccből mondta, hogy hajat kellene vágni. Igen, rám gondolt, az én hajamra. Anya már annyiszor említette ezt, hogy most valahogy meg sem illetődtem, és szinte mama sem hitte, hogy anya rábólintott, hozhatja az ollót. De aztán tényleg új frizurám lett! Az elején húztam az orrom, s arra gondoltam, hogy  ejsze mégsem igaz, hogy ezután nem csiklandozza meg a hajam az orromat. De fürdés után kiderült, hogy csak az elkalandozó hajszálak csiklintották az arcomat, és igazából sokkal jobb így, még a hajmosás sem olyan vészes. Holnap aztán feltétlenül kell küldenünk apának képet!

0 hozzászólás, Hozzászólok



2010. március 8. 17:46
Medgyes
(Kategória: utazásaim)

Apa elrepült az éjjel.Hogy nehogy elaludjon, én is úgy időzítettem, hogy pont akkor ébredjek meg, és nem is hagytam visszaaltatni magam, míg el nem búcsúzhattam apától. Reggel-délelőtt aztán hosszas készülődés után mi is útra készen álltunk, éppen délfele indultunk el Medgyesre: nagytata értünk jött. Hát, itt nagyon jó, mindig van valaki még idehaza rajtunk kívül, azaz rajtam és anyán kívül, és tennivaló is van sok. Még mielőtt nagymama észbekapott volna, áttettem a tele fazakat a kagylóról az asztalra! Ma medgyesi tatától is kaptam virágot, anya tette vízbe.


0 hozzászólás, Hozzászólok



2010. március 7. 18:37
hó, ha jó
(Kategória: otthonról)

Hát hiába a havazás, nem lett olyan hó, hogy szánkozhassunk. Tegnap mamával még megpróbáltuk, ma anyával már meg sem próbáltuk. Csak sétáltunk egyet, és épp elkerültük mamáékat, akik hozzánk igyekeztek. Merthogy mi bementünk a boltba, apának csokit venni. Annyi csokit vettünk, hogy nem is volt a boltban annyi. Tehát nem vettünk. Csak amennyi volt a boltban. Apa elviszi az egészet magával. Mert apa repülni fog, és ott, ahová megy, nincsen ilyen csoki. Úgy értettem, akkor ez ajándék lesz. Én is kaptam ma ajándékot, tatától, virág formájában. Anya is kapott. Apától is kaptam, még tegnap. Guzmániát, vagy valami ilyen vicces nevűt, amit anyának sosem jut elsőre az eszébe. Aztán jó sok pomelót megettünk: apa pucolta, mama adogatta, anya szerint meg ennek is vicces a neve.


0 hozzászólás, Hozzászólok



2010. március 6. 18:29
mínusz kettő
(Kategória: játékok)

A tegnap anya volt mínuszban, ma anya is meg apa is. Merthogy pénteken apa amúgy sem szokott itthon lenni délutánig, node szombaton... szombaton mindketten itthon szoktak lenni. Ma viszont apa is, anya is csak délután értek haza. Mamával épp akkor ébredtünk, s aztán, ahogy mama elment, eléggé nyűgös lettem, magam sem tudom, miért, és végül csak apa tudott megvigasztalni az új játékával. Egészen izgalmas, bár én csak a székről nézelődhetek, és időnként guríthatok egyet a golyókon. Nehéz, mert én igazából dobálni szeretném őket. De nézni is jó. Vajon apa észreveszi, ha ezt lenyúlom?


0 hozzászólás, Hozzászólok



2010. március 5. 21:23
mínusz egy
(Kategória: otthonról)

Hát ma alig láttam anyát. Nem is láttam volna, ha nagymama el tudott volna altatni, de én nem hagytam magam, és megvártam, míg anya is, apa is hazaért. Jól leléptek ma reggel, s aztán este későn jöttek. Magyarázta mama, hogy dolguk van a városban, de azért jó lett volna, ha itthon is vannak. Mert mi itthon voltunk. Egész nap. Mamával. Aztán délután már tatával is. Bentről néztük, hogyan havazik. Jó, hogy a tulipánjaink nem odakint vannak!


0 hozzászólás, Hozzászólok



2010. március 4. 19:42
bevándorlók
(Kategória: ügyeskedéseim)

a tegnap esti fincsi muffinból apu elfelejtett ma vinni a dolgozójába. úgyhogy jó sok maradt itthon, még én is kaptam egyet-kettőt, hogy majszolgassam. Anyu rájött ugyanis, hogy egy muffin társaságában simán elvagyok olyan 10-15 percet, bármit is jelentsen ez, úgyhogy volt időm ismerkedni a muffinnal. Igenám, csak a gond ott kezdődött, hogy véleményem szerint az egyik elmorzsolt muffin illatát megérezhette pár hangya, amely fene tudja honnan került elő, hacsak nem nálunk laknak már régebbről, és ezek aztán elkezdtek vándorolni. olyan picikék, hogy alig látni őket, de amikor elindulnak, már sokkal egyszerűbb a feladat, főleg nekem, mert én közel vagyok a földhöz, így kicsin...

Anyu már rég mesélt hangyákról, apu viszont nem igen hiszi a dolgot... lehet azért, mert ő nagy és távolabb van a földtől? Nos, nem tudni, de én a biztonság kedvéért megpróbáltam még közelebb kerülni hozzuk, hátha sikerül beépülni közéjük, és kideríteni mi járatban vannak nálunk.

0 hozzászólás, Hozzászólok



2010. március 3. 21:21
kirakatban
(Kategória: elmélkedéseim)

azaz, innen szoktam nézni aput, amint reggel távozik a munkahelyére. és tévedés ne essék, nem én vagyok a kirakatban, hanem apu. Ugyanis igaz, hogy jószántából megy dolgozni, de az egészet úgy is lehet érteni, hogy ki van rakva. Ki-rakat. hm... de ugyanakkor, anyu, amikor megkéri aput, hogy készítse elő a szánkót, akkor azt mondjuk, hogy a szánkó ki-rakatott. Szörnyen bonyolult ez nekem... és akkor csodálkoztok, hogy én megelégszem a ho????????, na, bababababa, ajajajaj szavakkal?


0 hozzászólás, Hozzászólok



2010. március 2. 20:47
ragacs-tapacs
(Kategória: elmélkedéseim)

ma apu megsértette az ujját, úgyhogy anyu ragacs-tapacsot adott neki... A felnőttek igaz, hogy ragtapasznak hívják (megjegyzem hibásan) de ugyanarról beszélhetünk ez esetben, azaz a kis bigyóról, ami meggyógyítja a sebet ha van, ha nincs. Ez világos. Ami azonban nem annyira világos számomra, az, amikor apu néha megbántja, megsérti anyut, anyu miért nem folyamodik a ragacs-tapacs technikához. Igaz, így most hirtelen én sem tudom mire kellene ragasztani a kis bigyót, de gondolom én, meggyógyítaná anyunak a bántalmait. Nos, addig is míg ki nem derítem, kicsit szolidarizálok apuval, hátha gyorsabban meggyógyul a seb az ujján. Na meg jó mókának is számít az egész...


0 hozzászólás, Hozzászólok



2010. március 1. 21:02
amolyan nap
(Kategória: otthonról)

ahhoz képest, hogy a tegnap még milyen mozgás volt itt, ma sehol semmi. még képet sem készített anya, annyira el voltunk foglalva a takarítással, meg különféle feladatokkal. aztán jött apu, kicsit korábban, mint szokott, mert úgy tűnik, ma sem maradt labdázni, és játszott velem. Olvastunk Boribont, építőkockáztunk, aztán szép lassan az álom hatalmába kerített...

0 hozzászólás, Hozzászólok