ma sok-sok zenét hallgattam. de nem mindegyik tetszett. és végig anyu vagy apu választotta a zenét. biztosan azért, mert ők felnőttek. ezért hát úgy döntöttem, hogy én is megnövök, hogy én választhassam a zenét, amit hallgatni akarok. ezért hát jó sokat aludtam. és ettem.

anyu, azt hiszem, kicsit meglepődött, hisz napok óta, miután megtörölget (nem fürödhetek, míg a köldökzsinórom nem esett le), hogy legyek szép tiszta, és már a tiszta ruhát is feladta, én épp akkor bepisilek. dehát ugye én nem tehetek róla, ha akkor kell. ha majd megnőttem, elmesélem neki, hogy nem akarattal van ez így. ma apu nincs itthon. úgy értettem, hogy elment dolgozni a házon, ahová költözni fogunk, ha én már kicsit megnőttem. aztán remélem, szép narancssárga lesz a szobám. én szeretem a narancssárgát. a felnőttek azt mondják, a kisbabák nem is látják a színeket, dehát mit tudnak ők. a narancssárga szép szín. Ott bent a melegben minden narancssárga volt... azt hiszem.

Most aludni fogok.