na ha a tegnap szinte olvastam, ma már az én magánbemenetelű különös módszeremmel szinte írtam is. anyu csak azt látta, hogy a hófehér zörgőm tele van koromfekete kézlenyomatokkal. Én bizony rajta hagytam a kezem nyomát, ezt persze, miután össze-vissza olvastam a hírlapot. A sok ólom pedig a kezemen maradt, majd én gondoskodtam, hogy ahelyett, hogy lenyalogassam a kezemről, nyomokat hagyjak imitt-amott. egyelőre csak a zörgőmön. Anyu persze csap alá vezetett, és először életemben kezet mostunk. a fürdés valamivel jobb, mint a kézmosás, de mindkettőnek víz az alapja, ígyhát szerettem a kézmosást is. Lehet, hogy megtévesztem anyut, és kicsit öszemaszatolok mindent, amint lehetőség adódik, hogy megismételhessük a kézpancsit.

Máris megpróbáltam ezzel a kis címkével, de azt hiszem, ez nem fogta meg a kezem...