Nevem Zonga
és ma lettem éppen 1 éves, 50 hetes és 5 napos.
itt kezdődöttutóbbiakaz összesRSSRSS


a rend
2010. augusztus 29. 18:13


töpe
2010. augusztus 27. 20:32


Félix és Danó
2010. augusztus 25. 19:42


évfordulós szombat, falunapos vasárnap
2010. augusztus 21. 19:28


labdák
2010. augusztus 19. 19:37


Medgyes
2010. augusztus 18. 18:26


indulás!
2010. augusztus 17. 20:16


arcpróbálgatós
2010. augusztus 16. 11:06


Andorék
2010. augusztus 15. 17:26






beszédek (3)
doktorságok (15)
elmélkedéseim (74)
finomságok (10)
játékok (59)
játszótér (10)
képriport (10)
mamaszálló (3)
összefoglalós (5)
otthonról (173)
sétafikálásaim (93)
ügyeskedéseim (110)
ünnep (19)
utazásaim (42)
videó bejegyzések (32)




2010. augusztus (12)
2010. július (15)
2010. június (8)
2010. május (9)
2010. április (31)
2010. március (32)
2010. február (25)
2010. január (23)
2009. december (31)
2009. november (30)
2009. október (31)
2009. szeptember (31)
2009. augusztus (31)
2009. július (32)
2009. június (33)
2009. május (32)
2009. április (33)
2009. március (36)
2009. február (35)
2009. január (44)
2008. december (34)
2008. november (33)
2008. október (32)
2008. szeptember (5)




* Tünde blogja
* kistücsök
* Sárababa
* Katica és testvérei
* Babszem Ákos és Balázs
* Boróka bejegyzései
* a családi blog
* Andor manó
* Félix és Danó
* tündérEszter
* kicsi Dávid
* ebatták
2009. március 20. 22:07
6 hónap és a muroklé
(Kategória: finomságok)

1 éves, 25 hetes és 6 napos ma sok minden szép dolog történt azon kívül, hogy ma nőttem hat hónaposra, éppen. ebből az okból kifolyólag, talán, anyu ma speciális tízórait készített, mégpedig a jól megszokott tejcsi előtt ma valamiféle piroskás, narancsszínű kicsavart muroklével (ezt anyutól tudom) kínálgatott anyu, amit én az elején nem értettem, hisz nem a megszokott forrásből jött... aztán kesőbb sem értettem, mert az íze is furimuri volt, de azt hamarabb elfogadtam, mint azt a tényt, hogy nem szopizni kell, hanem nyalogatni a kis zöld kanalacskámból. Na szóval mostmár kezdtem megérteni a nyálazó funkcionalitását is. Kicsit aggódni is kezdtem, hisz anyu nagyon sokat mos általában, de nem tudom elképzelni, hogy most ezután mi vár őrá. Igaz, evés után én festettem úgy, mint egy Chagall-kép, de mégiscsak anyu volt a festő ... Nos, ha jól értettem, most már naponta fogok kapni valamiságot, azaz valami ínyencséget, úgyhogy ez a téma nincs lezárva még...

Hozzászólok
A hozzászólásokat utólag moderálom.

Név:

Emailcím (az oldalon nem lesz látható):

Üzenet:




Eddigi hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások a kiválasztott bejegyzéshez.