2009. szeptember 18. 11:05
diófa
(Kategória: elmélkedéseim)

Anyával szinte minden délelőtt hátrasétálunk a diófához. Legelőször kiszabadítottuk valami növény fogságából, aztán azóta csak figyeljük, hogyan nődögél. Hát alig. Jó sok bucka van körülötte, kicsit nehéz itt nekem egyenesen járni. És diót sem szabad ennem, de anya szerint az első dióból, amit ez a fa terem, már ehetek majd. Azt hiszem, akkor már jó nagy leszek, lesz saját fogságom is, amivel kiegyenesítem a buckákat.  

---

Hozzászólok
A hozzászólásokat utólag moderálom.

Név:

Emailcím (az oldalon nem lesz látható):

Üzenet:

---

Eddigi hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások a kiválasztott bejegyzéshez.