Nem tudom, miért van ez így, de anya szinte annyit csomagolt kifele is, mint utazás előtt befele. Most meg még át is csomagolt, kisebb zacskókba, gondolom, azok nem a mi dolgaink. Csak hoztuk. Aztán azt, ami a miénk, felpróbálgattuk anyával, ezért került elő a tükör. Nagy örömömre. Erőst furcsa ez a tükörség, olyan, mintha hirtelen lenne egy lyuk a falban. Vagy ablak. Lehet, hogy van valaki a fal mögött? Bementem kétszer is a szobába, de nem volt ott senki.

Voltunk ma bent a városban is, esőztünk is, mert esett az eső, és ott álldogáltunk-várakoztunk, és Tili nagyon szomorú volt, szerettem volna megvigasztalni. Jó, hogy ott voltak a medgyesi nagyszüleim, és hazahoztak, különben esőzhettünk volna még jó sokat.