2010. január 5. 18:26
Tilivel
(Kategória: sétafikálásaim)

Apával mentünk ma be a városba, s aztán babatornáztunk, ahol sokat-sokat csúzdáztam. Nagyon megszerettem, már talpon is tudtam csúszni, s csak azt sajnáltam, hogy nem tudok felmenni a csúzdán, hanem kerülni kell, és a lépcsőn kell hátul felmászni. Egyszer egyedül is belevágtam, de aztán andi ott termett, és segített nekem. Anya hamar elautózott velem Tilihez, épp elkoppant volna a szemem, de így aztán Tilinél aludtam, míg anya ellépett valahová. Nem baj, hogy anya elmegy, mert tudom, hogy értem jön, és addig is jót lehet játszani. Elek bácsi adott nekem zsebkendőt, s ettől jobban megkedveltem, mint a gyöngytől. Hiába na, ő azt akkor nem tudhatta, hogy én ilyen rongymániás vagyok. Apával jöttünk aztán haza.

---

Hozzászólok
A hozzászólásokat utólag moderálom.

Név:

Emailcím (az oldalon nem lesz látható):

Üzenet:

---

Eddigi hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások a kiválasztott bejegyzéshez.