2010. február 12. 19:10
ki a Dombra, futólépésben
(Kategória: sétafikálásaim)

Anyával és mamával beutaztunk ma a városba. Elszundikáltam az autóban, de épp idejében ébredtem, hogy semmiről ne maradjak le. Vásároltunk egyet, aztán anya vett valami újságot, aztán autóztunk, hogy mama vehessen valami zsinórt, aztán ismét anya szállt ki, aztán ismét mama. De ezúttal mama nem találta ott, akit kellett volna, és a 20 percnyi várakozási idő alatt, elindultunk sétálni. Nem is hitték volna, hogy én is felmegyek egyes-egyedül a Dombra, de bizony felmentem, sőt felszaladtam. Aztán ott fent hirtelen azt sem tudtam, merre induljak, leginkább mindenfelé mentem volna. Jól megnéztem egy kislánynak a gombjait (szép virágocskák voltak), anya segítségével azt is megtudtam, hogy Zsuzsinak szólítják. És egy fiúcska nagyon bámult be egy üzletnek az ablakán, támasztotta az üveget, és én szívesen csatlakoztam volna, de anya nem hagyta. Így aztán anya nyakában értem vissza - előbb az irodába, ahol volt egy olló és egy kulcscsomó az asztalon, aztán az autóhoz. És még apát is láttam egy rövid pillanatig ott, ahol anya megállt, és nagymama kicserélte a pelusomat, aztán hazaautóztunk. Nagymama nem találta a kulcsát, de aztán megtalálta.

---

Hozzászólok
A hozzászólásokat utólag moderálom.

Név:

Emailcím (az oldalon nem lesz látható):

Üzenet:

---

Eddigi hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások a kiválasztott bejegyzéshez.