Szia Oti, nagyon köszönöm neked ezt a díjat. Bár még nem vagyok anya, nagyon szeretném, ha mihamarabb gyerekem, gyerekeim lennének:) Türelmesen várom, hogy engem is kiválasszon egy leszületni vágyó kis lélek, és ezzel a nagyszerű anya díjjal megsokszorozódtak az esélyeim:) Úgyhogy én azt mondom,tudod, ahogy szoktam, hogy ez egy jel:)

Meg nem tudom mi az idezet de koszonom es tiszta szivbol a szavaidat is amik kimondhatatlanul jol estek es konnyeket csaltak a szemembe...na na,hogy oromkonnyek voltak de az igazat azert be kell vallanom az oromkonnyek mellett tobbletben voltak a "NAGYON HIANYOZTOK"konnyek is:(

Miközben Zonga nagymamájának kerestem anyákról, az anyáról szóló verseket, szövegeket, átkattintottam Tündérmanóhoz is, és nagyon meglepődtem, hogy az egyik új bejegyzés éppen anyákról szól, és éppen nekem is. Köszönöm szépen a díjat! Elgondolkodtató az idézet a képen, s hát még ez az egybeesés! Továbbküldöm Zonga keresztanyujának, aki nem anya még, a gyerekekkel való természetes együttlétezést mégis tőle lesem, amikor Zongával van, vagy amikor a keresztfiairól mesél, Enikőnek, akinek Dávid fia ugyanolyan örökmozgó, mint Zonga, ezért aztán ugyanannyit kell utána is szaladni, Kingának, mert nagyon tetszik a bemutatkozása, Ildikónak, akinek a beszámolói mindig nyugodtak, pontosak és derűsek, Annának, mert a napraforgó a kedvence, s mert szeretném, ha valóra válnának a tervei.