Elmentünk ma anyával megnézni, hol szaval nagymama. Nagyjából ennyit láttunk, nomeg azt, hogy milyen sokan voltak, néhány nagyon kedves néni-bácsi derült is rajta, hogy én lennék-e a legkisebb szavaló, de aztán indultunk is haza. Mert látogatóink érkeztek, messziről, Bence és a szülei. Bence falatozott kicsit, közben én is vigasztaltam, amikor elkeseredett. Gondolom azért keseredett el, hogy fogy el a finomság az üvegből. Megmutattam, hogyan mászok fel a székre, s ebből gondolom kiderült, miért állnak nálunk tótágast a székek lábai. Asszisztálam a tisztábatételnél, de aztán hamar visszaszereztem a pelenkázót csúzdázási célokra. Azt mondta apa, mi is meglátogatjuk majd Bencééket. Én szeretem, ha jönnek hozzánk!

Jött is aztán nagymama, és nagytata is itt volt már, mert apával dolgoztak a kertben, és mi is kimentünk leskelődni, és meglestük ezeket a kis ibolyákat. Szedtem is belőle anyának, csak az ibolyák kicsit megváltoztak a markomban. Talán nem kaptak levegőt, s azért.